use left or right arrow keys to navigate the tab,
Page First page Last page More pages Next page Previous page
Press Enter or Space to expand or collapse and use down arrow to navigate to the tab content
Click to read more about this recipe
Includes
Your webbrowser is outdated and no longer supported by Microsoft Windows. Please update to a newer browser by downloading one of these free alternatives.
A koleszterinarányt az összkoleszterin és a nagy sűrűségű lipoprotein (HDL-koleszterin, amelyet gyakran „jó koleszterinnek” hívnak) arányának leírására használják.
Az összkoleszterinszint mellett a koleszterinarány is segíthet eldönteni, hogy lépéseket kell-e tenned egy egészségesebb étrend és életmód felé.

Miért fontos a koleszterinarány?

A koleszterin – egy viaszos, zsírszerű anyag – minden sejtünkben megtalálható és fontos szerepet játszik a testünkben zajló különböző létfontosságú folyamatokban. Azonban a magas vér vagy szérum koleszterinszint a szívbetegségek egyik rizikófaktora. A magas koleszterinszint növelheti a szívinfarktus vagy a stroke kockázatát, ugyanis zsírlerakódások keletkezhetnek az artériák falában, amitől azok beszűkülnek. Érdemes tehát megméretned a koleszterinszintedet.

A koleszterinnek két fő típusa van:

  • A („jó”) HDL-koleszterin – a HDL-koleszterin visszaszállítja a koleszterint a májba, ahol a máj lebontja vagy kiválasztja. Míg az LDL-koleszterinszint csökkentése kulcsfontosságú, addig érdemes a „jó” HDL-koleszterint az egészséges szinten vagy afölött tartani.
  • A („rossz”) LDL-koleszterin – ha túl sok van belőle, zsírlerakódásokat okozhat az artériákban. Szíved egészségének megőrzése érdekében próbáld az LDL-koleszterinedet alacsonyabb, egészséges szinten tartani.
Előfordulhat, hogy az orvosod nem-HDL-koleszterinről beszél. Ennek az az oka, hogy a korábban az LDL-t használták a rossz koleszterin fő mércéjeként, és még most is jó mutató, de már tudjuk, hogy a nem-HDL-koleszterin más formái, valamint az LDL is károsak, és ez a vizsgálat a kockázat felmérésének talán még pontosabb módja.

A koleszterinarány valójában a HDL-koleszterin arányát árulja el, vagyis a „jó” HDL-koleszterin mennyiségét az összkoleszterinszintedben. Ezért ennek az értéknek a megismerése segíthet eldönteni, hogy szükség lehet-e változtatásra az étrendedben és az életmódodban.

A magas koleszterinszint azonban csak egy a szívbetegségek számos rizikófaktora közül, így az étrended és életmódod kialakításakor a koleszterinszint lecsökkentése mellett még másra is oda kell figyelni a szívbetegségek kockázatának csökkentése érdekében. Az orvosod a koleszterinszinted és egyéb tényezők, például az életkorod, a testsúlyod és a vérnyomásod alapján ki tudja számolni, hogy esetedben mekkora a szívinfarktus vagy a stroke általános kockázata a következő 10 évben.

Hogyan lehet kiszámolni a koleszterinarányt?

Általában az orvosod vagy az ápoló fogja megmérni a koleszterinszintedet. Vért vesznek vagy fecskendő segítségével, vagy az ujjbegy megszúrásával. Ha az ujjbegyből vett vérmintát használják, akkor általában már rögtön meg is lesznek az eredmények.

Az egészségügyi szakember úgy számolja ki a koleszterinarányodat, hogy az összkoleszterin értékét elosztja a HDL-koleszterin értékével.

  • 5 mmol/l vagy kevesebb egészséges felnőttek esetében
  • 4 mmol/l vagy kevesebb magas kockázati csoportba tartozók esetében

Ebből az LDL-koleszterinnek, azaz a rossz koleszterinnek a következőnek kellene lennie:

  • 3 mmol/l vagy kevesebb egészséges felnőttek esetében
  • 2 mmol/l vagy kevesebb magas kockázati csoportba tartozók esetében

Az egészséges HDL szint 1 mmol/l fölött van.

Mikor végeztess koleszterinszint-mérést?

A koleszterinszint nem állandó, napról napra változik, és több tényezőtől függhet, például attól, hogy milyen étrendet és életmódot követsz. A háziorvosod javasolhatja, hogy méresd meg a vér koleszterinszintedet, ha a magas kockázati csoportba tartozol, például magas a vérnyomásod, túlsúlyos vagy, illetve ha a családodban előfordult már korai szívbetegség. Ha kétségeid vannak, beszélj a háziorvosoddal, az ápolóddal vagy a gyógyszerészeddel, ők majd segítenek kitalálni, mi legyen a következő lépés.

BNF (British Nutrition Foundation – Brit Táplálkozási Alapítvány) hivatkozások:

  1. NHS Digital (2018). High cholesterol. (Megtekintve: 2019.05.20.)
  2. British Nutrition Foundation (2019). CARDIOVASCULAR DISEASE: Diet, Nutrition and Emerging Risk Factors, 2nd Edition. Wiley Blackwell.
  3. National Institute for Health and Care Excellence (NICE). Clinical Knowledge Summaries: Lipid modification – CVD prevention. (Megtekintve: 2019.05.21.)
  4. British Heart Foundation (2018). Understanding cholesterol (füzet). (Megtekintve: 2019.05.21.)
  5. 2016 ESC/EAS Guidelines for the Management of Dyslipidaemias. European Heart Journal (2016) 37: 2999–3058. (Megtekintve: 2019.05.21.)

A Brit Táplálkozási Alapítvány 2019 májusában felülvizsgálta az oldalon található tudományos tartalmának pontosságát (kérjük, vedd figyelembe, hogy ez a hivatkozott oldalakra nem vonatkozik) Az Alapítvány nem támogat semmilyen márkát vagy terméket. Az Alapítványról további információt a www.nutrition.org.uk oldalon találsz.

Az információkat jóhiszeműen, de kizárólag tájékoztató jelleggel közöljük, nem minősülnek garanciavállalásnak. Az oldalon található, táplálkozással kapcsolatos tények és állítások ismeretterjesztő jellegűek, illetve forrásként szolgálnak, nem helyettesítik a szakmai tanácsot. Ha kérdésed van vagy valami aggaszt az egészségeddel kapcsolatban, mindig keresd fel háziorvosodat vagy valamilyen más egészségügyi szakembert.